Üzemelési útmutató

Nap
Délelőtt / óra
Délután / óra
Hétköznap (hétfő-péntek)..
Kis szauna06:00-09:00-
Nagy szauna-16:00-19:00
Gőz-15:00-19:00
Szauna merülő medence-15:00-19:00
Gyermek medence--
Pezsgő medence--
Termál medencék élmény elemei--
...
Hétvégén és ünnepnap..
Kis szauna06:00-11:00-
Nagy szauna-14:00-19:00
Gőz06:00-09:0015:00-19:00
Szauna merülő medence06:00-09:0015:00-19:00
Gyermek medence--
Pezsgő medence--
Termál medencék élmény elemei--

A gyermek medence, pezsgő medence, valamint a termál medencék élmény elemei NEM üzemelnek.

Új belépő- és szolgáltatási árjegyzék

Érvényes: 2022. október 1-től.

Centenáriumi programkavalkád

100 éve nyitotta meg kapuit a Békéscsabai Árpád Fürdő.

A Centenárium alkalmából 2022. augusztus 27-én (szombaton) a szokásos jegyárak mellett egész napos programkavalkáddal várjuk vendégeinket!

100 éves az Árpád fürdő

Egészen pontosan augusztus 1-én lesz egy évszázada, hogy kitárta kapuit a békéscsabai strandfürdő. A nagy eseményről a Körösvidék című lap 1922. augusztus 2-án kelt cikkéből értesülhetünk, amelyben a jó tollú szerző kifejti, hogy az egész város lázas érdeklődéssel várta azt a napot, amikorra a megnyitót hirdették.

“A nyitás napja fényesen igazolta, hogy az intézmény igazi közszükségletet elégít ki. Nem volt szónoklat, nem volt külső ünnepség, de annál bensőségesebb öröm sugárzott mindazoknak az arcáról, akik valóságos elragadtatással beszéltek a hatalmas medencéről, a kedves és ízléses buffetről, s általában az egész csabai strandfürdőről”, olvashatjuk a lapban. A hatalmas medence, amit olyan nagyon várt már a közönség 60 méter x 25 méter alapterületű volt, amelyet akkor a méretei alapján joggal nevezhettek az Alföld legnagyobbikának. A 60 méteres hossz ma már különös lehet, valószínűleg a megfelelő lejtés megadása indokolta: 60 centiméterről indult és 250 centiméterig mélyült az említett alkotmány.

A mai közegészségügyi előírásoknak már valószínűleg nem felelne meg az, hogy az Élővíz-csatorna vizéből töltötték fel.

“Muzsikaszó mellett fürdött Csaba”, közli az újság, hozzátéve, hogy Pepi volt az, aki a zenét szolgáltatta a több száz sütkérezőnek, akik a nap forrósította homokban, a medence partján pihenték ki a munkás hét fáradalmait. A plázs ilyen módon nem mai találmány, a tengerparti hangulat iránti vágy száz évvel ezelőtt is ugyanúgy jelen volt. A buffet és a cukrázda is jól működött, pedig nagyon sokan ozsonnáztak a strandfürdőben. A cikkíró egy kifogásolható dolgot azért megemlít, mégpedig azt, hogy volt három férfi, akik illetlenül viselkedtek. Az történt ugyanis, hogy nem a világ bármely táján elfogadott teljes fürdőruhában lubickoltak, hanem rövid fürdői ruhában.

Az igazgatóság nem volt rest, rögvest intézkedett az ügyben, hogy ez a skandallum többet elő ne fordulhasson. Az újdondász a végén még hozzáteszi, hogy végre van fürdője Békéscsabának, s bár a város közönsége jó ideje gőzfürdő után vágyott, de az azért mégiscsak nagy haladás, hogy legalább a nyári melegben rendelkezésre áll a nélkülözhetetlen szabad fürdő. Ahogyan fogalmazott: ezért kell hálás szívvel gondolnunk mindazokra, akiknek érdeme az, hogy a strand létrejött és megnyílt. A hálás utókor egy évszázad elmúltával is jó szívvel emlékezik az alapítókra, hiszen ez egy olyan momentum, ami várostörténeti szempontból is meghatározó. Nem csak a fürdő, de annak vezetője is évfordulót ünnepelhet, hiszen Zsadon Endre immár 15 éve vezeti a patinás intézményt.

Nem volt fürdőszoba, kannával hordták a vizet a kútról

Az interjú szervezése közben kifejezte, hogy örömmel áll rendelkezésre, szívesen mesél az Árpád fürdőről, hiszen igazán szereti azt, amit csinál. Mint mondja, 1922-re már erőteljes igény jelentkezett a csabaiak részéről arra, hogy legyen egy olyan hely, ahol tisztálkodhatnak, kikapcsolódhatnak, s alkalomadtán megfelelő körülmények között szórakozhatnak is. Korábban például (a gőzfürdőt leszámítva) az Élővíz-csatornát és a bánya-tavakat használták erre a célra, hiszen ekkoriban még nem volt vezetékes víz a lakásokban. A vizet kannával, kiskocsival hordták a kútról az otthonukba, megmelegítették és abban fürödtek. A fürdő tervei 1920-ban készültek el, s a Fürdő Részvénytársaság térítésmentesen kapta meg a várostól az Árpád liget jó részét.

Nem volt kerítés, a 60 x 25 méteres medencét és az azt ölelő homokos plázst 150 öltöző kabin vette körül és egy ma is meglévő toronyszerű épület szolgált főkapuként. Az akkori úszóvilág 1924-ben Békéscsabán, ennél a medencénél gyűlt össze, akkor szervezték az első versenyt vagy ahogyan akkor nevezték: úszókongresszust. Az 50 méteres hosszt egy pallósor jelölte ki, ami jól látszik a korabeli fényképen. A rendezés jogát egyébként Eger elől hozta el Békéscsaba. A további nagy mérföldkövet az 1927-es év jelentette, ekkor készültek el a kiszolgáló épületek. Mindezt egy híradós anyag is megörökítette, amit aztán 1928-ban mutattak be.

Mint Zsadon Endre ismertette, a fürdő ma már egy-egy igazán forgalmas napon akár 3600 vendéget is tud fogadni, ami gyakorlatilag egy nagyobb falu lakosságszámának felel meg. Óriási a vízigény, ez jelenti az egyik legnagyobb költséget. Érdekesség, hogy amikor az 50 méteres medencét töltik fel (2200 köbméter), akkor azt jelezni szokták a vízmű részére azért, hogy az óriási vízfelvétel ne okozzon meglepetést a közműtársaságnál. További különlegesség, hogy a legnagyobb vízigénye mégsem a legnagyobb, hanem a legkisebb medencének van. A nagyobb szauna mellett található merülőmedence 15-17 fokos vizét óránként 5 köbméterrel pótolják, ami így napi szinten 16 órás működés mellett 80 köbmétert, havonta pedig 2400 köbmétert fogyaszt.

Amikor Francsek bácsiban megszólalt a konok 48-as vér

Az évforduló ahhoz is jó alapot szolgáltat, hogy megnézzük mi volt a helyzet az 1922-es esztendőt megelőzően. Ebben Ugrai Gábor történelemtanár, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület elnöke volt segítségünkre.

– Nagyon csodálkoznánk, ha most egy időgép segítségével sikerülne száz évet visszamenni az időben és elmennénk egy fürdőbe – kezdte, kiegészítve: a városi léthez hozzátartozott a fürdő, de azt nem úgy kell elképzelni, mint ahogyan ma ismerjük. Az első békéscsabai fürdő 1861-ben jött létre: egy, a mai Széchenyi ligetben található faházban (a Munkácsy Hotel helyén) nagy dézsák voltak elhelyezve, a dézsákat pedig melegvízzel töltötték meg. Gőzt képeztek és a gőzben lehetett tusolni vagy kádakban lehetett fürdeni, tisztálkodni. A hölgyek és az urak természetesen a kor erkölcsi normáinak megfelelően külön időszakokban fürdőzhettek.

Akkoriban nem volt fürdőszoba, illetve nagyon ritkán fordult elő, hogy egy házban vagy lakásban külön fürdésre szolgáló helyiséget alakítottak ki. Nagyjából hetente egy alkalommal fürödtek, napi egyszer mosták meg az arcukat és a lábukat. Aztán 1888-ban jött egy nagy árvíz, ami elmosta a fürdőt is. Három évre rá Francsek István, vagy ahogyan az újságok emlegették Francsek bácsi alapított egy kád- és gőzfürdőt a mai Kiss Ernő utcában. Itt a fürdés mellett masszázsra és elektromos terápiára is lehetőség adódott, de ahogyan az egyik lap megemlítette, nagyon finom hideg sört is lehetett kapni. Igencsak népszerű volt ez a fajta szolgáltatás. A város támogatta a kezdeményezést, a létrehozatalkor 100 ezer téglát kaptak az építkezéshez.

Nagyon jól működött a dolog egészen a 20. század tízes éveinek közepéig, amikor is egyre több olyan cikk jelent meg, ami kárhoztatta a fürdőt. Még azt is megírták, hogy aki Békéscsabán tüsszög, az biztosan azért betegedett meg, mert Francsek bácsinál járt. Panaszkodtak a vendégek arra, hogy sokat kellett várniuk a bejutásra, mármint az átöltözést követően. Álldogáltak a hidegben, nem is csoda, hogy ettől meglevesedett az orruk. Az is előfordult, hogy a gépész egy jól sikerült éjszakai mulatozás után egyáltalán nem nyitott ki és az emberek az utcán várakoztak csalódottan. Addig-addig ment ez, míg 1917-ben a főszolgabíró felszólította a tulajdonost, hogy tegyen rendet, újíttassa fel az intézményt és alakítson ki megfelelő körülményeket.

Ugrai Gábor ezzel a momentummal összefüggésben úgy fogalmazott: Francsek bácsiban megszólalt a konok 48-as vér, s azt találta mondani a tisztségviselőnek, hogy ha a főszolgabíró fel akarja újíttatni a gőzfürdőt, akkor ezt tegye meg maga. A bezárás azért is jelentett gondot, mert ekkor, az első világháború utolsóelőtti évében a város tele volt katonákkal, akik itt lábadoztak. Az iskolákat kórházakká alakították, s az itt elhelyezett fronton kívüliek a felépülésükkel voltak elfoglalva. A gyógyulás szempontjából egyáltalán nem volt mindegy, hogy megfelelő körülmények között tudjanak tisztálkodni. 1917-től 1922-ig nem volt fürdő Csabán, ezért is volt nagy szám, hogy 100 évvel ezelőtt az Árpád fürdő megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt.

A mai nagyközönség kedvéért még egy fontos szolgálati közlemény mindenképpen szükséges, mégpedig a nyári átállás pontos idejének a közzététele: az Árpád fürdő április 17-én, azaz Húsvét vasárnapján 13 óráig lesz nyitva. Hétfőn zárva tartanak, a munkálatok kedden, tehát április 19-én kezdődnek el. A legkorábbi nyitás április 30-ra várható.

Forrás: behir.hu

Szabad a strandolás!

Végre elértük a 5,5 millió beoltottat, így az 5/2021 BM rendelet értelmében 2021. július 3-tól hatályba lép a 365/2021. kormányrendelet, mely szerint a fürdők újra védettségi igazolvány nélkül látogathatók.

Kellemes fürdőzést kívánunk!

Bemutatkozó film

Ne várd meg, hogy fájjon!

Tudta Ön, hogy évente 2 x 15 alkalommal vehet igénybe TB által támogatott fürdőkúrát?

A fürdőkúrákat reumatológus-, fizioterápiás-, ortopéd-mozgásszervi, továbbá egyes esetekben traumatológus szakorvos írhatja fel.

Ha végre itt a nyár